Általános tájékoztatás

a bírósági végrehajtási eljárás alanyai részére

A bírósági végrehajtási eljárás alanyai – a felek (jogosult-végrehajtást kérő, kötelezett-adós és az eljáró végrehajtó) - jogait és kötelezettségeit az eljárás során a Bírósági Végrehajtásról szóló, többször módosított 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban Vht.) határozza meg. A Vht. 225. § (2) bekezdése értelmében a bírósági végrehajtási eljárás – mint polgári nemperes eljárás – a bíróság eljárásával azonos. A bírósági végrehajtó hatáskörében tett intézkedése a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 162 §. értelmében mindenkire kötelező. A Vht. 45/A. § (1) bekezdése szerint a végrehajtást foganatosító bíróság 500 000 Ft-ig terjedő rendbírsággal sújtja az adóst vagy a végrehajtási eljárásban közreműködésre kötelezett személyt, szervezetet, ha a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a végrehajtást végző hatóság intézkedésének eredményességét akadályozó magatartást tanúsít. A Vht. 42. § (1) (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a végrehajtási cselekményeket - vasárnap és munkaszüneti nap kivételével - bármely napon, reggel 6 óra és este 10 óra között lehet elvégezni. A Vht. 43- 45. § szerint a végrehajtás során a végrehajtó megtekintheti és átvizsgálhatja az adós lakását és egyéb helyiségét, bármely vagyontárgyát, gazdasági tevékenységével kapcsolatos iratait. Szükség esetén az adós lezárt lakását, a tartózkodási helyéül szolgáló vagy egyéb helyiségét, a hozzájuk vezető bejáratot, továbbá az adós bútorát vagy más ingóságát felnyithatja. Ha az ingatlan vagy a helyiség felnyitása csak a zár vagy lakat eltávolításával lehetséges, a végrehajtó az új zár, lakat kulcsát az ingatlan fekvése szerinti rendőrkapitányságon helyezi el, ahol azt az adós vagy a vele együtt lakó nagykorú családtagja átveheti. Ellenszegülés esetén a végrehajtó közvetlenül a legközelebbi helyi rendőri szervhez fordul, amely köteles a végrehajtási eljárásban haladéktalanul közreműködni az ellenszegülés megszüntetése végett. A bírósági végrehajtó és a bírósági végrehajtó - helyettes a 2012. évi C. törvény a Büntető törvénykönyv (továbbiakban Btk.) 459.§ (1) bekezdés 11.) h.) pontja értelmében hivatalos személy. Az ellene elkövetett bűncselekmény - a Btk. szerint minősítő körülmény – súlyosabb büntetési tétel jogkövetkezményét vonja maga után. A bírósági végrehajtási eljárás során felmerülő költséget a Vht. 34. § (1) bekezdése értelmében a végrehajtást kérő előlegezi és az adós viseli. Az (5) bekezdés szerint, ha az adós a végrehajtási eljárás során a végrehajtást kérőnek fizette meg a követelés összegét, a végrehajtást kérő köteles a végrehajtási költségek kielégítéséről is gondoskodni. Ennek elmulasztása esetén ezen összeg megfizetéséért az adós és a végrehajtást kérő egyetemlegesen felel. A végrehajtó intézkedése ellen a Vht. 217. § szerinti végrehajtási kifogásnak (jogorvoslati kérelemnek) van helye, amelyet a kézbesítéstől számított 15 napon belül, az illetékes bíróságnak címezve az eljáró végrehajtónál kell előterjeszteni. A kifogásban meg kell jelölni a kifogásolt végrehajtói intézkedést, és azt, hogy a kifogást előterjesztő az intézkedés megsemmisítését vagy megváltoztatását milyen okból, mennyiben kívánja. A végrehajtási kifogás az eljárás folytatására a Vht. 222.§ alapján nem halasztó hatályú, de a bíróság a jogorvoslati kérelem jogerős elbírálásáig az eljárást felfüggesztheti a Vht. 49. § (1) bekezdése alapján. A jogorvoslati eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. § (8) bekezdése értelmében illetékköteles, a jogorvoslati eljárás kérelmezője a bíróság felhívására 15 000 Ft illetéket köteles megfizetni.